21/09/2018
Cipzár elv – a közlekedésben – a gyakorlatban
A cipzár elv használata Németországban, illetve Ausztriában már évek óta ismert a közlekedők körében, jelen van és a legtöbb helyzetben tökéletesen és hasznosan működik. Magyarországon először 2012. decemberében került ez az „elv” bevezetésre kísérleti jelleggel és bátran mondhatjuk, hogy meg is ragadt ebben a kísérleti fázisban. Megjegyzendő, hogy a bevezetés gyakorlatilag említést jelent a közlekedési szituáció ilyen formájú megoldásáról.
Na de mi is az a „cipzár elv”?
A cipzár-elv lényege, hogy egy adott útszakaszon, ahol két sávból egy lesz, a vezetők önként maguk elé engednek 1-1, a megszűnő sávból érkező autót.
Nagyon fontos az előbbi mondat pontos értelmezése! Tehát MINDENKI, aki a meg nem szűnő sávban halad, maga elé enged EGY autót a megszűnő sávból. MINDENKI aki a megszűnő sávban halad akkor vált sávot, ha a sáv megszűnik (a legvégén) és nincs már előtte más aki sávot kíván váltani.
Összefoglalva: Pontosan egy autó jobbról, pontosan egy autó balról a megszűnő sáv legvégén.
Ez elsőre nem tűnik olyan fontos, említésre méltó feladatnak, hogy egy külön elv vagy szabály is kialakuljon róla, azonban rengeteg gondot tud okozni egy ilyen közlekedési helyzet az útszakaszon haladóknak.
Sokszor az okozza a torlódások kialakulását, hogy az egyenesen haladó sávban a sűrű forgalom közepette senki sem enged be a csatlakozó sávból egyetlen autót sem, ezzel ott is megakasztva a forgalmat. Ugyanezt a problémát okozza a túlzott udvariasság is, amikor több autót engedünk be magunk elé.
Ennél a megoldásnál is a KRESZ szabályai érvényesek, ugyanakkor az udvariassági szempontok sokat segíthetnek a folyamatos és zökkenőmentes haladás elérésében. A sikeres alkalmazáshoz szükség van az autósok együttműködésére, egymással szembeni toleranciájára és megértésére.
Mindenki ismeri a forgalmi helyzetet, amikor – jellemzően városban – kettőről egyre csökken a sávok száma és ezt jó messziről látni is lehet. Vagy ha nem, a rendszeresen arra közlekedők ismerik az útszakasz jellegzetességét és előre átsorolnak a megszűnő sávból - amely üresen áll - míg a másikban a szükségesnél pont kétszer hosszabb a torlódás. Aztán jön egy-két járművezető akik mégis úgy döntenek előre hajtanak az üres sávban, pedig látják, hogy annak nemsokára vége szakad. Ebben az esetben legtöbben dühösen néznek az előre törő személyre, holott valójában a sáv azért van ott, hogy használjuk.
Csupán valami kollektív rossz szokás miatt kialakult, hogy akik előre sorolnak azok tiszteletlenek és a többiek ha már jóval hosszabb a sor, nyilván nem fogják beengedni a hátulról érkezőt miután már percek óta vesztegelnek a dugóban.
A helyes az lenne ha mindkét sávban sorban állnának az autók, a sorok vége pedig önszabályozó módon kiegyenlítődne, elöl pedig a cipzár elv alapján egy autó jobbról, egy autó pedig balról haladhatna tovább.
Máshol a cipzár elv a KRESZ része, mi pedig itthon kellemetlenül érezzük magunkat attól ha alkalmazzuk. Más autósok haraggal néznek amiért előre törünk a megszűnő sávban -és adott esetben be sem engednek maguk elé - holott ismételjük, a sáv éppen azért van, hogy használjuk.
Egyesületünk célja, hogy felhívja a figyelmet az elv létezésére. Ha a KRESZ-ben jelenleg hivatalosan nem is szerepel, használata mégis nagy mértékben megkönnyítené a közlekedést bizonyos helyzetekben, illetve segítségével a torlódások számát is csökkenthetnénk.
Próbáljuk ki együtt a cipzár elvet és bízzunk benne, hogy rövidesen a szabályokban való rögzítéssel leegyszerűsödik, felgyorsul és biztonságosabbá válik autós közlekedésünk!
